Könyvajánló

Könyvajánló
Patonai Adrienne: Kézikönyv hazaszeretőknek

Kállai Eszterrel beszélget Patonai Adrienne

Kállai Eszter tanárnő egy budapesti iskolából indította mozgalmát. Azért, hogy felelősségre ébressze kisdiákjait anyanyelvünk iránt,és tudatos felnőtt életükre készülődésükben erősítse őket. Azóta huszonhárom esztendő telt el, s az indító gondolatot sok nagyszerű fiatal és felnőtt tapasztalata gazdagította a Tanárnő hazai és Kárpát-medencei találkozásai nyomán. A gyermekeknek tartottrendhagyó tanórák, a huszonegy pontos életjavaslat, s a hétévenként ismétlődő népegyetem-tervezete ma már együttesen alkotják a”Szépen magyarul, szépen emberül” szemléletet. Célja, hogy a beszületettek természetességével éljük meg emberségünket, ki-ki a maga nemzeti mivoltában.

A könyv megvásárolható, megrendelhető a Kairosz Kiadónál.

Kiadó: Kairosz Kiadó
Oldalszám: 140.p.
Kiadás éve: 2007
Bolti ára: 1.500 Ft
(Postán küldve + postaköltség)
Megrendelhető /több példányban is/
Kairosz Kiadó
1134 Budapest Apály u. 2/B fszt. 1.
Tel / fax: 06-1-237-04-51
E-mail: kairosz@hu.inter.net

Jókai Mór: A jövő század regénye

Jókai Mór: A jövő század regénye című művét 1872-74-ben írta. A történet 1952-ben kezdődik és 2000-ben ér véget. A regény főhőse a székely Tatrangi Dávid. A regény végén légjáróival menti meg Kárpát-medence népét. Részlet a regény Mi az a Sabina? c. fejezetéből:

“Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely.

Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép.

Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó, hidegvérű, mint az angol, okos, vállakozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; találékony, mint a jenki; tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó mint az orosz; és mindenek felett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.

Földét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti kanahán-iszapért be nem cseréli; rablót, zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűr soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; a nyegle szavára nem hallgat; mindenét, amire szükség van, maga állítja elő, öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el: idegenre nem szorul. Azzal, amije van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért, s még a királyon is tud nyerni; zsidó, görög közötte meg nem él; minden férfi katonának volt nevelve egykor úgy, hogy a nők mívelték a földet. És minő földmívelés volt az! Akár Japánban. Háton hordták fel a trágyát a sziklatetőre, s onnan szánon eresztették le a termést; minden foltja a termőföldnek egy kert! Házaik építéséhez nem kell nekik építész, pedig azok kívül csinosak, belül tiszták; az építkezésnél egy egész falu népe segít az új gazdának kézi munkával – ingyen. Bor nincs az egész székely földön, ott nem terem, pénzt pedig nem adnak érte; azért aztán korcsma sincsen, ártatlan fenyővizecskéjét minden család otthon főzi meg magának, s meggybor meg mézsör a lakodalmak fényűzése. Arisztokraciát ott nem ismernek, minden ember nemesember; a suffrage universelt előbb gyakorolták a székely székek, mint Franciaország, mint Amerika, s népképviseleti alkotmányt élveztek, mikor még Európában senki sem ismerte azt, maga Magyarország sem. Vallási ügyekben pedig a székely nép a legjózanabb; minden keresztyén felekezet békés együttélését hirdetik egymás mellett álló templomaik. Az egy Istent valló unitáriusok legnagyobb tömeget ők szolgáltatják az európai statisztikának; náluk húzódhatott meg a szombatosok felekezete; és az első királyok által kiirtott ősvallás, a rhabonbánok, a gyulák napimádó tisztelete is legtovább tartotta itt fenn magát; ennek az eredeti betűit ma is tartogatja még a csíkszeredai templom felirata. A rovásbotokra vágott ősmagyar dalok szövegét ők őrizgették legtovább. S van egy sajátságos adománya a székely népnek: a találmányok kimesterkélése. A falvakban, a magányos lakokban elő-előkerül egy-egy naturalista gépész, aki furfangos mozdonyok kitalálásában töri a fejét. Fegyvereket találnak fel, miket egyszer kell megtölteni, s tízszer lőnek; kútgépeket, mikkel egy gyermek öntözhet egész kertet; kelepcéket, mikben a medve megfogja magát; arató, cséplőeszközöket, mik egy ember kezében háromnak a munkáját végezik; lakatokat, miket minden egyszerűségük mellett nem lehet a beavatlan kéznek felnyitni; sajátságos zeneműszereket: volt egy naturalista mechanikusuk, aki egy városnak olyan kutat készített, mely zeneműveket játszott, mikor vizet húztak belőle. A székelyben megvan az ösztön mindent magától találni fel, mint a kínaiban.

És amellett minő családi áldás!

Akkora darab földön, amekkorán Magyarország akármiféle népfajából nem tudna megélni több kétszázezernél, a székely fajnak félmilliónyi ivadéka él. És tisztességesen él. A székelyt nem látod, hogy koldulni jöjjön Magyarországra, székely koldust éppen úgy nem látsz idegen ajtó előtt, mint zsidó koldust. A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve, s kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állnak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból, minők a németek lakhelyei. A XX. században már a székely nép száma a nyolcszázezer lelket meghaladta. Ha a székely faj itt volna Magyarország közepén, azóta benépesítette volna az egész országot; ha a főváros közelében volna, kezében volna az egész magyar ipar és kereskedelem.

És minő szép faj! Annyi szép, szabályos, jellemzetes arcot nem látni sehol a kerek földön, mint a székelyeknél. Minő változatosság a női szépség típusaiban! A svéd nők szőke, gazdag fürtjei, piros arca, ideges termete, s a spanyol hölgyek fekete szemei, nap aranyozta arcszíne, a kaukázi gyöngéd, finom körvonalak, a görög klasszikus arcmetszetek mind együtt találhatók e kis darab földön. És tartós szépségek. A harmincéves nő még piruló hajadonnak látszik, s az ötvenéves matróna délceg termetére, nemes arcára csak fehér hajszálai vallanak a lefolyt időről. Egész falvak vannak, amikben a női arcokból egy merő book of beauties-t lehetne kiállítani. S e szépségek szellemi tulajdonai is nemesek. Hűség, kitartás, engedelmesség, hallgatagság. És különös adományuk az, hogy vérük tiszta, egészséges.”

A kérdés: igaz ez még mind most is? Ha kérdezem székely barátaimat elmondják, sajnos, mintha Jókait akarták volna megcáfolni: a székely falvakban megjjelentek a kocsmák, és bizony egyre több a kevert vérű ember. DE MÉG MINDIG ELEGENDŐ ŐSI ERŐ, BECSÜLET, ÖNÉRZET van, hogy megállt parancsoljon a további süllyedésnek, s ha egy nagy ezidáig nincs is, sok kis Tatrangi Dávid van a ma már az egész Földönszétszórtságban élő székelység között, hogy elkezdje az ősi hagyonyra és hitre épülő jövőt, a nők, az anyák, az élet tiszteletére épülő jövőt építeni. Elindítsa az egész magyaráságot azon az úton, hogy küzdjön, munkálkodjon – tanulva és hátrányaiból is előnyt kovácsolva – azért, az igazságosság, kölcsönösség, méltányosság jegyében legyen a Kárpát – medence a tudásból eredő megértés, a megértésből fakadó szeretet hazája. Nőjenek itt fel (példát mutatva egész Európának, a Földnek) egészséges testű, lelkű, szellemű fiatalok, ki-ki a maga nemzeti mivoltában: ruszin, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák, szlovák, német, roma, zsidó, magyar s a más idetévedt. – Úgy legyen! …
Kállai Eszter

A könyv megvásárolható, megrendelhető a Kairosz Kiadónál. 

Kiadó: Kairosz Kiadó
Oldalszám: 140.p.
Kiadás éve: 2007
Bolti ára: 1.500 Ft
(Postán küldve + postaköltség)
Megrendelhető /több példányban is/
Kairosz Kiadó
1134 Budapest Apály u. 2/B fszt. 1.
Tel / fax: 06-1-237-04-51
E-mail: kairosz@hu.inter.net